Már több, mint egy hete itt vagyok Párizsban. Ehhez képest túl sok mindenre nem volt időm, hiszen annyi adminisztratív teendőm volt, hogy végülis péntekre tudtam mindent elintézni. De mostmár lassan igazi párizsinak érezhetem magam, lényegében minden iratom van, ami egy helyi diáknak is lehet :)

A Welcome Week számomra elég vegyes volt, mind érzelmeket, mind tapasztalatokat tekintve. Az egyhetes programért 240 eurót kifizteni, hát... nem tudom, megérte-e. Napi 2,5 óra francia és 2,5 óra "hogyan írjunk beadandódolgozatot az egyetemen" amellett hogy nagyon fárasztó volt, különösebben hasznosnak nem mondanám. Franciából ismételtük a nyelvtant, megtanultunk pár helyi szlenget és virtuálisan megismertük az országot, a másik órát totál haszontalannak éreztem, főleg hogy az utolsó napon kaptunk egy füzetet, amiben gyakorlatilag benne volt az egész heti tananyag.

Bónuszként tegnap este, 5 óra tanulás után elmentünk a hajótúrára, ami nagyon szép az tény, bár elég élvezhetetlennek bizonyult, mivel tele volt velünk a hajó, fényképezni pedig elég nehéz volt, mert ez nem sétahajó volt, elég gyorsan haladt. Utána a csoporttársakkal elmentünk az egyik hídhoz, szombat esténként ez a párizsi diákok gyűjtőhelye. Ez egy gyalogos híd, ahova leülnek, mindenki hozza a maga kis kajáját-piáját-gitárját és hajnalig beszélgetnek, táncolnak meg isznak :) A rendőrök pedig a két hídfőnél kocsiban ülve lesik az eseményeket, ami elég vicces látvány :)

Végülis amiért mégiscsak megérte ez az egy hét, az a sok ismerkedés volt. Nagyon sok különböző emberrel találkoztam, akik valamilyen formában mégis mind hasonlóak. Ugyanazért vagyunk itt, ugyanazok a dolgok érdekelnek minket. Meglepetésemre sokat jártak már Magyarországon, aki itt volt, annak tetszett, akinek meg mesélek róla, az mind eljönne megnézni :)

Azért már várom nagyon a jövő hetet, talán lesz egy kis időm, hogy végre olyasmit csináljak, amit akarok. Nem csak azzal telnek majd a napok, hogy délelőtt ügyintézés, délután tanulás, este betegen fetrengés. Amúgy mostmár nem vagyok beteg, sokkal jobban vagyok, napközben semmi bajom, estére kicsit megfájdul a fejem, de a náthám már lényegében elmúlt.

A vasárnap nagyon békés időszak itt Párizsban. A boltok zárva vannak, ami egyébként a francia médiában tartós vitaként jelentkezik mind a politikusok, mint a lakosság körében. Szerintem abszolút pozitív, hogy egy ilyen óriási városban, ahol mindig rengeteg a turista, a vasárnap a nyugalomé. Nem látni a hosszú, tömött kocsisorokat, mint otthon minden vasárnap az Auchan, Cora és társai előtt, az emberek nem a Westendhez hasonló bevásárlóközpontokban töltik a napot, hanem otthon, a családdal. Lehet, hogy sokat javítana a morálon és a családi életen otthon is, ha vasárnap minden zárva lenne. Elvégre, mi az amit nem lehetett a hét bármely más napján elintézni, és mindenképpen vasárnap kell csinálni?

Az én mai programom piknik lesz, az egyik külvárosi negyedben lévő erdőben, ahol mindenféle programok lesznek. Őszintén szólva én most leginkább csak arra vágyom, hogy leterítsem a plédet a fűbe, kajáljam a bagettet és élvezzem a napsütést meg a nyugalmat egy kicsit. Nagyon lefárasztott ez a hét, nem is csoda hogy beteg lettem...

Mára ennyi... Addigis a tegnapi hajókázás, és a tegnapelőtti séta néhány képe nézegethető a picasan :)

Üdvözlet mindenkinek, és Sergeynek ezúton is kívánok nagyon boldog születésnapot! Remélem jót buliztatok és hamarosan kapok róla beszámolót!